Tiszakécske
2021.08.14 – 22

Ezen a héten két helyszínen, Tiszakécskén és Vadnán rendezett találkozót az MHKK. A Tiszakécskei Kemping csak 39 egység részére biztosított elhelyezést, ezért fontos volt, hogy aki ide igyekezett, időben leadja jelentkezését. Vadnán nem volt részvételi korlátozás.

Amikor vasárnap megérkeztünk Tiszakécskére, döbbenten láttuk, hogy már kint a parkolóban óriási a zsúfoltság. A fürdő és a kemping telt házzal üzemelt. Ahogy valaki a kempingből eltávozott, helyére már állt be a következő. A recepción kijelölték a számunkra elfoglalható helyet, cserére korlátozottan volt lehetőség. Árnyékos hely, társaságunk nagy részének alig jutott, ill. annyi volt mindenkinek, amit csinált magának. A zsúfoltság ellenére, példás tisztaság volt mindenütt a kempingben és a fürdőben is.

A találkozó megnyitója vasárnap délután volt, az óriási hőség miatt egy órával elhalasztva. Erre az alkalomra, a már összeszokott lelkes előkészítő csapat Icka irányításával készítette elő a cukkínis, krumplis tócsnit hatalmas mennyiségben, majd pedig elkezdődött a sütés. A cukkínit Tomosi Lajos barátunknak ezúton is köszönjük szépen. A találkozót Erdei János elnök úr és Burian Helena elnökhelyettes asszony nyitották meg. Ismertették a találkozó programjait, majd egy kis falatozásra hívták meg a jelenlevőket. Nagy tálcákra felhalmozva aranyos hölgyek kínálták sorban a gusztusos tócsnit. Többször is lehetett venni, hiszen a sütés is folyamatosan történt. Senki nem maradt éhes. Még mindig nagyon sütött a nap, amikor Janika párja, Magdi, széles karimájú szalagos szalmakalapot osztott minden hölgynek. Azonnal felvettük hozzá a zöld egyenpólónkat és a szalmakalappal a fejünkön pózoltunk a minket fotózó fiúk előtt nagy vidáman. Jó, hogy ezek a képek ki is kerültek azonnal az internetre! Fotózás után az egész társaság kisétált a Tisza partra. Itt is nagy vigadalom volt, sok-sok résztvevővel.

Hétfőn a hőség csak fokozódott, ezért a hétfőre tervezett Tisza-parti kerékpártúra át lett helyezve csütörtökre. Az időjárás előrejelzés éjszakára esőt, szelet, nagymértékű lehűlést igért. Ezúttal kiváló volt a prognózis. Keddre erősen párás, hűvös lett az idő. E napon délelőtt Tiszajenőre készültünk, kempinges társunk Virág Józsi meghívására, aki 2019. óta a több mint 1500 lakosú község független polgármestere. Autóval, de néhányan kerékpárral vágtak neki az útnak. A kerékpáros utazás kissé kalandosra sikerült, mert az útközben felszedett tüskék miatt két kerékpár gumiját gyakran újra kellett fújni. Megérkezve Tiszajenőre, kedves fogadtatásban, vendéglátásban részesültünk. Virág Józsi ismertette röviden a község történetét, nevezetességeit és jövőbeni fejlesztési terveit. Megtudtuk, hogy innen ered a Mira Gyógyvíz és itt is palackozzák. Beszélt még a település turisztikai látványosságairól is, amelyeket be is mutatott kis csapatunknak. Gáláns vendéglátónk a továbbiakban a defektes kerékpárosokat és járműveiket kisbusszal szállította az egyes helyszínekre, majd a végén vissza is szállította a kempingbe.

Először a község határában megnéztük az ország egyik legnagyobb veterán motor gyűjteményét. Tulajdonosa Péli József aki még csak 26 éves, de már 13 évesen – apja támogatásával – kezdte el vásárolni a kétkerekűeket, amelyeket mind a mai napig a legnagyobb precizitással újítja fel. A 350 darabos gyűjtemény egyik fele /174 motor/ felújítva, működőképesen, műszaki adatokkal feliratozva látható a kiállítótérben. Külön tárlón és a falon láthatók a kitüntetések, oklevelek, díjak, serlegek. Férfi kempinges társainkban sok motoros élményt idézett fel egy-egy régebbi típus látványa, amit nagyon lelkesen tárgyaltak meg.

Meglátogattuk még Tiszajenő egykori polgári védelmi objektumát, amelyet 2020-ban tártak fel és tették rendbe. Az eredeti állapotban fennmaradt létesítmény iránt nagy az érdeklődés, tudtuk meg Virág Józsitól. A föld alatti helyiségek jó állapotban maradtak fenn. Az óvóhelyként is funkcionáló bázis berendezési tárgyait, műszaki eszközeit is megőrizték. Az egykori hálóhelyen egyébként az ágyak mellett még az eredetileg használt takarók is láthatók. A bunker melletti felújított épületben vendéglátónk, gondosan előkészített zsíros kenyér partit rendezett saját zöldségekkel és az innivalók széles választékával. Jó étvággyal lakomáztunk, majd tovább haladva, Tiszakécske új Római katolikus templomát néztük meg. A szép környezetben lévő templom alapkő letétele 2010-ben volt és már 9 éve a hívek rendelkezésére áll. Visszatérve Virág Józsi tanyájára a nagyszámú állatsereglet etetése, simogatása volt a programunk, majd elbúcsúztunk kedves vendáglátónktól. Ezúton is köszönjük ezt a szép, tartalmas programot és a szívélyes vendéglátást Virág Józsi barátunknak.

Szerdán már kissé derülni látszott az idő. Közös étkezésre készültünk a kempingben. Milánói makaróni szerepelt a tervben 70 főre kiszámolva és még hozzá a repetálható mennyiség. Ennek az ételnek az elkészítése nem egyszerű feladat otthon a kisebb háztartásban sem, na de itt a kempingben? A hozzávalók pucolása, vagdalása, reszelése kollektív munkamegosztással történt vidám hangulatban. A fűszerezés és a főzési sorrend meghatározása kóstolás-keverés-kavarás Burian Gábor barátunk tudománya volt most is. Egyik óriási bográcsban főtt a makaróni, másikban a húsos-zöldséges fűszeres egyveleg. Amikor mindkettő elkészült össze lett keverve. Gusztusos, gyönyörű, illatos ínycsiklandó finomság lett az eredmény. Kiraktuk az asztalokat, megterítettünk, és kezdődött a kiosztás. Jó hangulatban elfogyasztottuk a finom ételt. Többen repetáltak, evett mindenki amíg jólesett neki. Szerencsére a mennyiséggel nem volt probléma. A makaróni után dinnye következett. Péter Zoltán, új tagunk, hozott sárgadinnyéket, amiket a mindig nagyon szorgos hölgyek felszeleteltek, és kínálták a jelenlévőknek. Evés után még egy darabig az asztaloknál maradtunk, beszélgettünk.

Csütörtökön, amikor már egész barátságossá vált az idő, bepótoltuk a hétfőn elmaradt Tisza-parti kerékpártúrát. Először a Miskei sétányon felállított kilátónál álltunk meg. Megmásztuk a 60 lépcsőfokot, és élveztük onnan a gyönyörű kilátást a kanyarodó Tiszára és körbe a városra. Tovább haladtunk a part mentén kiépített kerékpárúton, majd megálltunk egy szép épület előtt, amelynek utca felőli parkrészén a fűben piros virágokkal volt kiírva egyik oldalon „Tiszakécske” és a másik oldalon „Lübbecke”. A falon lévő táblán olvastuk, hogy „Építette a Tiszakécske Városért Közalapítvány 2002-ben a németországi Lübbecke város polgárainak és önkormányzatának adományaiból a Tiszakécskei Város Önkormányzatának hozzájárulásával”. Lübbecke Tiszakécske egyik testvérvárosa tájékoztatott egy kedves alkalmazott, miközben bemutatta az épületet, amelyben kb. 20 db jól berendezett 2 ágyas szoba volt. Kerékpároztunk még egy darabig, majd visszatértünk a kempingbe.

Pénteken már korán keltünk, mert hajnali 8 órára jött értünk egy busz, amely Ópusztaszerre a Nemzeti Történelmi Emlékparkba vitt látogatóba. Augusztus 20-án a Feszty körkép látogatása ingyenes volt akkor, ha valaki aznap, a 9 órakor nyitó pénztárnál jegyet vált valamelyik fél óránként induló csoportba. Az Elnök úr és kedves párja Magdika vállalták, hogy felkelnek reggel 4 órakor, és Ópusztaszeren sorban állnak a pénztárnál, hogy nekünk, többieknek legyen belépőjegyünk. Amikor buszunk megérkezett Ópusztaszerre láthattuk, hogy milyen nagy az érdeklődés. A hatalmas parkoló személyautókkal és buszokkal volt már tele. Jánossal és Magdival hamar összefutottunk, akik boldogan újságolták, hogy az első induló csoportba 10:30-ra sikerült nekik jegyet kapni. Nagy-nagy köszönet ezúttal is nekik.

Volt még időnk a körkép megtekintéséig, ezért sétáltunk a hatalmas parkban. Megnéztük az Emlékpark fő szimbólumát, a millenniumi Árpád-emlékművet. Itt éppen zajlott az augusztus 20.- ünnepi műsor: beszédek egymás után, majd a kitüntetések átadása. Fél 10-kor már ott tolongtunk a körkép megtekintésére várók között. A Feszty-körkép (Feszty Árpád: A magyarok bejövetele) a nemzeti romantika legnagyszerűbb alkotása. Kiváló példája a hazaszeretetnek, hűségnek, összefogásnak, hitnek, kitartásnak, kreativitásnak. Nem csak méreteiben lenyűgöző (120 méter hosszú, 15 méter magas), de művészi kivitelezésében is. Nem csoda, hisz a kor legnagyobb művészei dolgoztak rajta, a hazaszeretettől vezérelve. A körkép egy sajátos műfaj: előtte terepasztalt alakítottak ki, melyet összehangoltak a festménnyel. Valóban úgy érezhettük, hogy az események részesei vagyunk. A különböző jeleneteknél más-más hangeffektusok segítettek az élmény elmélyítésében.

A Kőrkép megtekintése után lehetőség volt 3D-s vetítésen részt venni, külön jegyváltással. Társaságunk nagyobb része vállalkozott erre. Ez a 3D-s animációs film, az Emlékpark ikonikus épületének, a Szer monostorának a történetét mutatja be. A maga nemében egyedülálló alkotás Ópusztaszer legendájától indulva mutatja be a középkor folyamán az Alföld legjelentősebb nemzetségi monostorává vált Szer templomának és a köré épült mezővárosnak a históriáját. A több éven át, csúcstechnológiával készült mű páratlan, hiszen más magyarországi monostorok történetét így még nem vitték mozivászonra.

A buszunk visszaindulásáig még bőven volt időnk, ezért még megnéztük a parkban a skanzent, a gátőrházat, a halászkunyhót, az egy fadarabból kivájt halászcsónakot, az álló, más néven „tökös bárkát” amit a halpiac közelében állítottak ki, azután különböző méretű jurtákat, és a Vereckei Millenniumi Emlékmű másolatát.

Pénteken késő délután ünnepi eseményre készültünk. Kiraktuk a székeket ovális formára, és helyet foglaltunk. A szépen megterített asztalon ott pompázott az 5 kg-os gyönyörűen megkelt, megsütött, nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér. Az új kenyér ünnepe alkalmából Icka megemlékezést tartott, majd az Elnök úrral közösen felvágták, felszeletelték a kenyeret úgy, hogy mindenkinek jusson. Körbe-kínálták mindenkinek, aki kérte meg is sózhatta. Igazán finom volt! A beszéd és az étkezés alatt Sörös Laci barátunk gitáron eljátszott néhány számot az István a Király című rockoperából. A gyönyörűen megsütött kenyeret Sándor László barátunknak köszönhettük. János és Icka megköszönték, a többiek megtapsolták érte. Ez után még együtt maradtunk és élveztük Sörös Laci remek koncertjét. Énekeltünk vele, ha tudtunk. Örömteli szép este volt!

Egész héten hallhattuk, hogy egy kedves kisfiú a kempingben gyakorol a trombitájával. Szombaton este megkérdeztük, hogy a zászlólevonáshoz elfújná-e a takarodót. A kisfiú vállalta, és ezzel megtörtént – kempingezésünk történetében először – az ünnepélyes zászlólevonás, bezárult az egy hetes csodás kempingezésünk Tiszakécskén. Ismét sok szép élményünk volt, jól éreztük magunkat, remekül szórakoztunk. Vasárnapra már csak a pakolás, a búcsúzkodás maradt. Köszönjük szépen a gondos előkészítést, és a lebonyolítást a klub vezetőinek, és mindenkinek aki valamilyen formában közreműködött abban, hogy ez a találkozó is nagyon sikeres legyen.

Találkozunk legközelebb Törökszentmiklóson.

Katona Júlia