Kedves Klubtagok!

A Trogirban megrendezett 25. Adria Rallyn vettünk részt június 22-29 között.
11 országból 175 egység, 370 résztvevő utazott Trogirba.
Mi néhány nappal korábban érkeztünk és az összesen 785 km-es odautat megszakítottuk a nagykanizsai Nyírfás kempingben egy éjszakás pihenővel. Jó szívvel ajánljuk mindenkinek, mert a barátságos, tiszta, hűs kemping 15 %-os kedvezményt biztosít valamennyi MHKK tagnak (igazolvány felmutatása szükséges!). A hazaútban is megpihentünk itt, rajtunk kívül 11 lakóegységgel együtt.
Megérkezésünkkor nagy meglepetésben volt részünk. Bár tudtuk, hogy az Amadria kemping lépcsős kialakítású, de hogy ez konkrétan mit jelent abba nem gondoltunk bele. (Ilyen gyakorlatlanok vagyunk Horvátországban). 7 teraszon volt kialakítva az utcák és a parcellák és minden szintet 3-4 m magas támfal választotta el a felette, vagy az alatta lévő parcellától. Kiválasztottuk a nekünk megfelelő parcellát és kezdtünk leparkolni. Igen ám, de a boxok szélesek voltak, de rövidek. A parcella végében, pedig az alattunk lévő utca mélysége. Szóval, megküzdöttünk az elhelyezkedéssel.
Újabb felfedezést tettünk első utunkon gyalog le a tengerhez. 133 lépcsőfok le a vízig és ugyanennyi vissza. Mindezt naponta kétszer, háromszor. Még a vizesblokkokat is csak lépcsőkön lehetett megközelíteni. Nagyon megedződött nyugdíjas lábunk a végére.
A kemping egyébként egy kellemes, részben fás, nagyon tiszta hely volt (a vizesblokkokat folyamatosan takarították). A recepciósok mindent megtettek a kellemes pihenés érdekében. Magyar Marika német nyelvtudása és személyisége minden problémában segítségünkre volt. Köszönet neki érte, mert volt nap, amikor 5-8-szor bringázott fel a recepcióra ügyet intézni.
Vasárnap az érkezés, elhelyezkedés napja volt. Többen az éjszakai utazást választották, így már reggel megérkeztek. Örömmel üdvözöltük ismerőseinket. Nagy büszkeség töltött el minket, mert a legnagyobb létszámmal – ismét – a magyarok voltak jelen, az MHKK 38 egységgel.
Hétfőn Trogirba mentünk várost nézni. A kempingtől az óváros 7 km-re volt, amit hajóval tettünk meg. A kempingnek volt saját kikötője. Lehetett itt bérelni motorcsónakot, lehetett igénybe venni vízitaxit is, de volt menetrendszerinti hajójárat is. A városi kikötő az óváros mellett volt. Láttunk „szegényes” jachtokat, üdülőhajókat és sok-sok vitorlást is.
Az óváros nagyon szűk utcákból áll, itt minden az idegenforgalom kiszolgálásáról szól. Somodi Laci és Jolika tolmácsolt. Sok mindent megtudtunk kedves és vidám idegenvezetőnktől, akinek nagyon furcsa volt, hogy anyanyelvén vezethette a csoportot.
Este volt a megnyitó buli ünnepi beszédekkel, díjak osztásával (pl. mind a legidősebb, mind a legfiatalabb résztvevő magyar volt. Erdei János emléklapot kapott a legnagyobb létszámú klub részvétele miatt), élő zenével, svédasztalos vacsorával, tánccal.
Kedd, a csütörtök és a szombat a pihenésről, a fürdésről, a barátokkal, ismerősökkel való időtöltésről szólt.
Szerdán mi magánprogramon vettünk rész (gyerekeinkkel töltöttünk időt), így a három szigetre történő hajókirándulásról Magyar Marika ír:
…Hajókirándulásunk során három gyönyörű szigetet fedeztünk fel. Elsőként Šoltán sétáltunk egy jót, élvezve a mediterrán hangulatot és a nyugalmat. Ezután a Kék Lagúna kristálytiszta vizében úszhattak azok a bátor társaink , akiket nem félelmitett meg a tenger mélysége. Čiovo szigetén ebéddel fogadtak bennünket, (sülthal és saláta volt az ebéd) és strandolással zártuk a napot – napsütés, tenger, jó társaság, minden adott volt egy tökéletes kikapcsolódáshoz.
Csodálatos volt pénteken Split óvárosában is sétálni. Autóbusz vitt minket oda. Ugyanaz a kedves idegenvezető kalauzolt. Diocletiánus ókori palotájának (nyugdíjazta magát és ide vonult vissza öreg napjaira) gyönyörűen megőrzött, restaurált és fenntartott épületegyüttesében a 38 fokos hőségben is megérte sétálni. Érdekes volt látni, hogy a megmaradt ókori falak mögé milyen ügyesen rejtették be az újkori épületeket, használható, élhető várost kialakítva.
Egyik éjszaka bálnák énekére lett figyelmes egyik klubtársunk. Másnap megtudtuk, hogy ugyan nagyon ritkán, de felúszik egy két barázdás bálna erre felé. Aztán gyerekeim mutattak is róla fotót, amikor találkoztak vele.
Mi még magánszervezésben, egyik nap, gépkocsival kissé délebbre is elutaztunk. Az autópálya mentén mindenhol kopár, sziklás vidék. Itt tényleg csak az idegenforgalomból lehet élni.
Én ott ünnepeltem szülinapomat is. Nagyon kedves gesztus volt barátainktól a zenés ébresztő. KÖSZÖNÖM!!!!
Még nagyon sok mindent tudnék mesélni a megélt élményekről, sok nevezésről, vidámságról. Kimaradt például a csütörtök esti közös paprikás krumpli vacsora, ami Füleki Nándinak a műve volt és az MHKK tagok közösen fogyasztották el. Utána kicsit táncoltunk is.
Köszönjük mindenkinek a temérdek munkát, amit értünk végeztek. Megérte, nekünk nagyon jó volt!

Vincze Inci (Udvarnokiné)