Kedves Klubtagok!
2025.07.30-tól 08.04-ig a zalaszentgróti klubtalálkozón vettünk részt.
Mi szerdán már megérkeztünk és kerestünk a számunkra egy jó helyet. A kemping és a strand egy területen volt. Található itt egy kiserdő, ami szemet gyönyörködtető volt, de olyan sűrű volt, ágai szinte a földet súrolták, oda lakóval beállni nem lehetett. A terep egyenletlensége is szinte ellehetetlenítette rajta az áthaladást.
Felderítettük a vizesblokkok hollétét és milyenségét. 1 db női és 1 db férfi WC volt egy fém házikóban, melynek külső oldalán volt 1 db mosogató.
Zuhanyzó és további WC-k a strand öltöző részében voltak, 2-300 méterre, amit a hangulatosan kialakított dombocskákon keresztül kúszva-mászva tudtunk elérni. Hát ez a hely nem a nehezített mozgású időseknek készült.
Nehezítő tényező volt az intézmény vezetője is, aki naponta többször jött hozzánk hol ezt, hol azt reklamálta (nem jól áll egyik másik lakóegység, fordítsunk rajta 90 fokot; hangos a zene; nevetgéléseink zavarják a strandolókat. Igaz, azok nem is igen voltak, a hűvös időjárás miatt. stb.)
Miután jól kimorogtuk magunkat, elhatároztuk, hogy ezekből a körülményekből hozzuk ki a legjobbat, és azért is egy nagyszerű, fergeteges néhány napban lesz részünk. És ez így is lett, hála érte a szervezőknek, Magyar Marikának, Kerestúri Elvirának és mindenkinek, aki megtett mindent a jó hangulatért.
Azért volt előnye is ennek a helynek! A kemping-rész mellett volt két medence (38 és 31 fokosak), amit még éjszaka is használhatunk.
Éjszaka és néha még nappal is kis róka, szarvas, őzike, macska járta az elősátrakat és vittek mindent, amit tudtak.
Egyik esős éjszaka után lakóinktól 40 méterre leszállt egy kb. 50 gólyából álló csapat. Nyugodtan sétálgattak élelmet keresve mellettünk.
Szóval: egyik oldalról a strand, másik oldalról egy nagy nádas, harmadikról a kiserdő nyugtatta szemünket. Minden haragos zöld, távol a város zaja.
Pénteken (08.01-én) közös estebédet készítettünk. Reggel bevásárlás, utána nagy csapatban, sokat nevetgélve, zöldség tisztítás, aprítás. Utána a fiúk a húst darabolták. nagyon finom gulyásleves készült este 5-re. Egy nagyobb fa árnyékába húztuk meg magunkat asztalainkkal. Az étkezés megkezdése előtt Marika köszöntötte az aznap szülinapját ünneplő Majer Elvirát és Vincze János szakácsunkat (már 11 hónapja a férjem)
Vacsora után spontán éjszakai fürdőzés kezdődött. Tele volt mind két medence, Marika hozta a zeneszerszámot. Még az sem tudta elvenni kedvünket a medencében történő pezsgőzéstől, hogy közben többször is zuhogott az eső. Mindenhol vizesek lettünk.
Szombaton reggel jött értünk egy busz és csodálatos kirándulásban volt részünk:
Utunkat a türjei apátsággal kezdtük, ahol egy premontrei fiatal atya mutatta be nekünk az épületet és környezetét. A templomot és az apátságot gyönyörűen felújították néhány éve, és megépült mellette több új kiszolgáló épület is.
Ezután Sümegen a püspöki palotát jártuk végig. Nagyon érdekes interaktív kiállítást láthattunk.
A Kisfaludy vendéglőben finom menüt ebédeltünk, majd utunkat a sümegi várnál folytattuk.
Mivel a várba csak gyalog lehetett felmenni, így kopott térdeimmel a vár tövében lévő fagyizóban töltöttük időnket, míg az edzettebbek felgyalogoltak az erős emelkedőn a várba. Elmondásunkból megtudtuk, hogy nagyon érdekes életképeket láttak fent és csodálatos volt körben a táj a magasból. Most nem voltak bajvívások, így visszasétáltak és elindultunk Zalaszántó felé. Itt található a dombok, erdők között a Béke Sztupa, szakrális hely, melyet maga XIV. Dalai Láma szentelt fel. A busz a kanyargós erdei ösvényen nem tudott felmenni, így a kíváncsi csapat – hegynek fel – gyalog tette meg az utolsó 1 kilométert.
Nagyon dús, élményekben gazdag nap után, este felé fáradtan értünk vissza a kempingbe.
A szél már megint nagyon fújt, és közeledett az eső is, de a Zala már csak ilyen.
Még nagyon sok mindent tudnék mesélni a megélt élményekről, sok nevezésről, vidámságról.

Köszönjük mindenkinek a temérdek munkát, amit értünk végeztek. Megérte, nekünk nagyon jó volt!

Vincze Inci (Udvarnokiné)