Cserkeszőlő, Libanapi találkozó
2019.11.07-10

Bár az időjárás nem kedvezett a Márton napi liba-találkozónak – hiszen esős, párás, hűvös volt az idő – mégis 75 egység jött el Cserkeszőlőre, amely az Észak-alföldi Régió déli részének, illetve Jász-Nagykun Szolnok megyének a legsikeresebb, legdinamikusabban fejlődő fürdőhelye. A község a Tiszazug kistérségében, a Körös és a Tisza által határolt természeti környezetben helyezkedik el. Korábban Tiszakürt külterületi része volt. Lakossága: 2250 fő. 1943-ban itt, szénhidrogén-kutató fúrás során 83 C°-os – nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó – termálvizet találtak. A fürdő fejlesztése már évtizedek óta a község fő stratégiája. Ennek köszönhetően nemcsak országos, de nemzetközi viszonylatban is ismert fürdőhellyé vált.

Csütörtökön láttuk, hogy a kemping nyitott konyharészén sorakoznak a nagyméretű hízott libák, és a klub vezetőségi tagjai és házastársaik, valamint néhány további lelkes segítő rengeteg edény társaságában pucolja, darabolja, szortírozza, vagyis készíti elő a libákat és a többi hozzávalókat a pénteki és a szombati lakomákhoz. Ez a konyhai munka folyamatos volt csütörtökön, pénteken és szombaton is kora hajnaltól késő estig 5-10 fő részére, hiszen a kb. 120 fős vendéglátás nagyon nagy vállalkozás! De miért is, azért, hogy a klub fillérekért adja a lakomát a tagok részére? Amit befizettünk, még az alapanyagokra sem volt elég – jelentős volt a klub részéről a kiegészítés! Ami még döbbenetes, őrizni is kellett a sok elkészült ételt, ugyanis volt olyan tettenérés, amikor idegenek kiszolgálták magukat az őrizetlenül hagyott húsfélékből.

A találkozó megnyitója pénteken késő délután volt a kempingből jól megközelíthető Konferenciateremben. Nagyon sokan voltunk és csak összezsúfolódva fértünk el az ott lévő és az oda behordott asztalok mellett. Sajnos kint éppen zuhogott az eső, hiába volt sok hely a kényelmes, tágas teraszon, oda nem lehetett kiülni. A találkozót Erdei János elnök úr nyitotta meg. Köszöntötte a rendkívül nagy számban megjelent kempingeseket. Néhány szóval megemlékezett a Márton napi hagyományról, ismertette az ezzel kapcsolatos 4. századi legendát. Többek kérésére, beszélt a jövő évi tervezett programokról, majd jó étvágyat kívánt az időközben minden asztalra kikészített libapástétomhoz, és a friss kenyérhez. Rendkívül finom, csodás ízű volt a pástétom! Jutott bőven mindenkinek, senki nem maradt éhes.

A megnyitó és a finom libapástétom elfogyasztása után, többen úgy határoztak, hogy pihenőre térnek kempinges lakosztályukban. A többség, illetve a táncos lábúak maradtak, hiszen Sörös Laci barátunk beindította disco-programját. A helyiség gyorsan átalakult. Középről kikerültek az asztalok, székek, és szabaddá vált a táncparkett. Az Illés együttes remek számára, az „Újra
itt van, újra itt van a nagy csapat, csapjad össze, csapjad össze a mancsodat!” kezdetűre szinte mindenki igyekezett felállni és lelkesen csápolni, énekelni, táncolni. Egyik jó szám követte a másikat, nagyon jól éreztük magunkat. A helyiség eléggé szellőzetlen volt, nagyon hamar bemelegedett, de azért élveztük a táncolást. Amikor már mindenkinek nagyon melege volt, Icka játékra szólította a jelen levőket:

Az első játék kukoricamorzsolás volt. A négy önként jelentkező közül az volt a nyertes, aki elsőnek morzsolt le egy cső kukoricát a nagy kosárban lévők közül. A második a harmadik és a negyedik négy jelentkező is morzsolta a kukoricát. Végül a négy első helyezett mérkőzött egymással nagy buzdítás mellett. Így lett meg az abszolút győztes kukoricamorzsoló.
A második játék a libatömés volt. 1-1 pohár kukoricát kellett a libafazonra elkészített figurába gyömöszölni. Itt is négyes csapatok voltak, és végül a győztesek mérkőztek egymással.
A harmadik játék a libakergetés volt. A liba ez alkalommal egy felfújt lufi volt. Ezt kellett beterelni az 5-6 méterre lévő dobozba, vagyis a libaólba. Szállt a lufi mindenhová, de a dobozba nem kívánkozott. Végül is csak bekerült a lufi a dobozba, és meglett a nyertes.
A játékok nyertesei ajándékot kaptak. Nagyon szórakoztató volt, Köszönjük Ickának, hogy kitalálta és levezényelte ezeket szórakoztató játékokat.
A tánc folytatódott, de csak este 10 óráig, hogy a szálloda vendégeinek biztosítva legyen a pihenés.

A libaebéd szombaton 14 órára volt meghirdetve. Elkészült a libaleves, libasült vörös káposztával és burgonyapürével. Ezúttal is esett az eső, igy ismét bent szorongtunk a Konferenciateremben. A levest még kint a sátor alatt mérték, de a második fogást már csak bent lehetett osztani. Minden igényt kielégítő volt az ízesítés, nagyon finom és bőséges volt minden. Az Elnök úr színpadra kérte azokat, akik a liba-kaják elkészítésében közreműködtek azért, hogy lelkiismeretes, odaadó munkájukat megköszönje és nagy tapsot kért részükre a jelenlevőktől. Amíg a többség élvezte a kempingezés és a fürdőzés örömeit, addig az a néhány társunk végig-dolgozta a teljes hétvégét.

Az étkezés befejezése után ismét átalakult a helyiség, és a tánc vette kezdetét. Sörös Laci mindenkit táncra csábított. Most is – mint előző este – egymás után következtek a jó számok, és mi lelkesen roptuk a táncot. Akkor tartottunk egy kis szünetet, amikor a tökfaragó verseny eredményhirdetése volt. Bár minden egységnek jutott volna megfaragni való tök, ahhoz képest elég kevesen vállalkoztak arra, hogy bemutassák művészi képességüket. A hosszú asztal így is tele volt a pályamunkákkal. Egyik aranyosabb volt, mint a másik, ötletesek voltak a dekorációik. Jutalomban részesült a zsűri által kiválasztott első három helyezett és még egy különdíj is gazdára lelt.
Az idő további részében ismét táncoltunk. 10 óra előtt az utolsó szám nagyon meghatóra sikerült. Valamelyik romantikus szám dallamára mindenki összekapaszkodott a helyiségben, egy nagy kőrt alkottunk és így együtt, jobbra, balra dőlve éveztük az együttlétet, az összetartozás élményét. Most is nagyon jó érzés volt ebbe a közösségbe tartozni!

Vasárnap búcsúztunk egymástól és a kempingtől. Most is bebizonyosodott, ha nincs jó idő. nem ragyog a nap hét ágról, akkor is nagyon jól tudjuk érezni magunkat, mert együtt lehetünk, kellemes baráti társaságban. Csak így legyen még nagyon sokáig!

Katona Júlia